Ontológia

 

Nevet adni nem egy könnyű, ám annál fontosabb aktus. Nomen  est omen, emlékeztet az évezredes bölcsesség (vagy megfigyelés?, végül bölcsesség és megfigyelés igen hasonló fogalom).

Egy érdekes geometriai jellegű kérdéssor fonódott-szövődött bennem, mondhatnám, egész életemben. Egy adott ponton összeállt egy „szigorúan nem-euklideszi geometria” vázlata – amely nem attól nem euklideszi, mert itt valami „rendellenes van a párhuzamos egyenesekkel, hanem azért, mert benne nincsenek… pontok. Ugyanúgy nincsenek pontok, ahogy a világon nincsenek atomok (hanem elemi részecskék és ki tudja mi még szerkezetei). És ettől nem egészen függetlenül, pontok sem „léteznek”.

Később, egy eléggé más koncepció számára elővettem a kissé suta csempegeometria nevet.

Ez az új nyom egyre izgalmasabbnak bizonyult és jó új nevet várt magának. Kellő gondolkodás után arra jutottam, hogy ez a név az ontológia lehetne.

Minden művelt ember tudja, hogy az ontológia a filozófia egy fontos, megbecsült ága. Illendő lenne-e „kölcsön” venni, és egyáltalán, miért ezt kellene választani?

Geometria, topológia, ontológia. Érdekes névsor. Mellékesen: miért geometria és nem geológia, esetleg geometrológia?

Félretéve az etimológiai és az esztétikai kérdéseket, mutassunk a lényegre. Ezek a matematikai diszciplinák arra valók, hogy valamiképpen lássuk és megértsük a világot. Egyik sem maga a világ, az „igazság”, hanem specifikus eszköz, látásmód. Az építészek, térképkészítők, a politikusok, a csillagászok és sokan mások számára a geometria a Biblia. Egyes hivatásos matematikusok számára a topológia kedvenc indiánvár. Az ontológia pedig a világ matematikai modelljének a tudománya, abban a megközelítésben, amelyet felvázoltam A világ c. könyvemben. Ez két két mondatban összefoglalva: Tér nem létezik. A világ térsejtekből épül. (Ez az összefoglaló csak a könyv térre vonatkozó részét summázza.)

Igen, az ontológia arra lehet jó, hogy a legkülönfélébb, beleértve dinamikus modelleket készíthessünk a világ mélyebb megértése érdekében. Ezt szolgálja az is, hogy az ontológiának két alapvető eleme van: sejt és kapcsolat. Amig a geometriában pontból és egyenesből indulunk, az ontológiában az egyenest deginiálni „kell” és lehet.

Az ontológiáról általánosságban most ennyi. Minden következő szó elvezetne valamelyik speciális esethez 3-as, 4-es, 6-as ontológia stb.). Az érdekes dolgok ott kezdődnek, de ehhez egy kis türelmet kell kérnem.

A türelmetlenek ne is várjanak rám. A pálya szabad.

 

* * *