2025. március 26., szerda

Számtani számvetés

 

Mindennek van rendelt ideje. Ezt jó tudni, de még fontosabb azt megérezni, hogy mikor van valaminek a neki rendelt ideje. Nem könnyő feladat, mert az időpont megfelelősségét különböző szempontokból lehet nézni.

Például most is: mi volna az igazi szándékom az alábbi összeírás? Számvetés, mielőtt letenném a lantot. Vagy éppen ellenkezőleg: terepszemle új csaták előtt? Vagy talán egy harmadik szempont játszik némi szerepet: partnerkereső kirakat? Ebben az esetben akár elkésettnek is mondható a számvetés.

Nos, lássuk ezt a bizonyos számvetés. Még csak annyi, hogy az alábbi listának volt egy előzménye: egy másik lista a fontosabb témák, amelyekkel emlékezetem szerint foglalkoztam életem során. Ez nem publikációs lista volt, mert igen sok témában ilyen nem volt, másrészt van néhány téma, amelyben több publikáció is áll. Nézegetve-tanulmányozva ezt az első listát arra jöttem rá, hogy az hosszú és túlságosan heterogén, ami a témák összetettségét és fontoságát illeti. Így próbáltam segítségével meghatározni azokat a témaköröket, „diszciplinákat”, amelyekkel komolyabban foglalkoztam. Aztán erre az aggregált listára felkerült 2-3 speciális eset. Ezek olyan témakörök, amelyekkel eddig alig foglalkoztam, de módfelett érdekelnek és vonzanak, illetve az utolsó egy merőben új témakör, amelynekelképzelése, koncepciója egyelpre csak a fejemben van. Ezért is tartom jónak ezt a számvetést, mert utána még erősebb lesz a motiváció, hogy papírra vessem azt, ami a fejemben izgatottan várakozik, vagy – néhány esetben – szeretnék majd foglalkozni.

Íme, a témakörök:

Dinamikus rendszerek

Aritmetika

Számrendszerek

Egyiptomi törtek

Logika és axiomatológia

Kvantumgeometria

Matematikai nyelv

 

Röviden ezekről:

Dinamikus rendszerek – Igen képlékeny fogalom, sokféleképpen lehet meghatározni ezeket. Az alapkoncepció szerint ez néhány paraméter (változó) viselkedése „az időben”, de úgy, hogy a paraméterek értékei függnek a paraméterek értékei az előző időpntban. Ezeket az összefüggéseket a konkrét dinemikus rendszer egyenletei. Ezek a rendszerek nyilvánvalóan és ténylegesen jól modellezhetnek mindenféle valóságos folyamatokat. A lenyűgőző ebben, hogy az egyszerűbb elvont rendszerek gyakran instabilok, a valamiféle rend és logika hamar káoszba fordul. Ennek a káosznak a tanulmányozása rendkívül izgalmas, de a  egy-egy tanulmányozandó jelenség jó modellezése is igazi szolgálat.

Aritmetika – Az antik korban a matematikának két nagy ága volt: aritmetika (számtan, számelmélet), és a geometria. Hozzám mindig is az első állt közelebb. Benne tucatjaival találtam kihívást és csábítást jelentő részterületeket, témákat, de mindig is érdekelt az aritmetika különleges matematikai-filozófiai-episztemológiai-ontológiai egysége, amelyet igyekeztem érzékeltetni A számok című kötetemben. Közben érzem, hogy komoly új ismeretek és felismerések előtt állunk.

Számrendszerek – Ez egy speciális része a számelméletnek, de mint téma számomra egyenragú kutatási területté vált, nemcsak a Szimi számrendszer miatt.

Egyiptomi törtek – Ez egy hasonló eset: az aritmetika viszonylag ritkán tárgyalt, egy kissé egzotikus témája, amelyben én nem csak izgalmas szépséget találtam, hanem lehetőséget olyan koncepciókra (pl. a nílusi számok), amelyek DNS-analógiák keresését teszi lehetővé a világban, ahogy már Püthagorasz is sehtette.

Logika és axiomatológia – Azóta gondolkodunk, amióta logikusan gondolkodunk, és azóta csinálunk matematikát, amióta axiomatikusan gondolkodunk, mégis nagy és nehéz kérdések előtt állunk.

Kvantumgeometria – Régóta izgat és csábít a pont nélküli geometria lehetősége. Szerintem, amióta tudjuk, hogy az atomnak (bonthatatlannak) tartott atomok elemi részecskékből állnak, és általában Max Planck munkássága után morális és szellemi kötelességünk foglalkozni a pont nélküli geometria kérdésével. Ebben nagy impulzus adtak számomra azok a gondolatok is, amelyeket megosztottam A világ című kötetemben.

Matematikai nyelv – Az egyik legmerészebb tervem megvzsgálni egy sajátos matematikai nyelv lehetőségét. Egyetemista korom óta lenyűgöz – és egyben be nem vallott csalódás a Principia Mathematica. Szerintem ezt a kísérletet nem azon az úton kellene indulni, mint Russell és Whitehead, hanem Eukleidész axiómarendszerének konvertálásával egy ilyen új matematikai nyelvre.

 

 


* * *

 

2025. február 16., vasárnap

A csempe-geometria

 

Diákkorom óta fenntartásaim voltak a pont fogalmával a geometriában. Végül is akkor kezdték egymás után felfedezni a „bonthatatlan” atom alkotó részeit, és a jelek arra mutattak, hogy itt nem várható megállás.

De ekkor hogyan lehet fenntartani a pont elvét, vagyis azt, hogy az nem bontható, elemezhető, modellezhető stb. Semmi. Egy tűszúrás. Lehetne mondani: átjáró a túlvilághoz, csak éppen annyi kicsiny, hogy semmit nem látunk rajta keresztül.

Így idővel egyre élénkebben foglalkoztatott a gondolat, hogy lehetséges-e egy alternatív – „nem-euklideszi” – euklideszi geometria, amely minden másban euklideszi, de éppenséggel nem posztulálja, pontosabban kizárja a pontok létezését?

Rá kellett jönnöm, hogy aki Á-t mond…, annak az egyenes és a sík létezését kell megtagadnia, általában mindent, amelynek valamelyik mérete 0. A lemondás nem tűnt fájdalmasnak. Annál inkább, hogy azonnal kínálta magát egy remek modell: az euklideszi tér a maga nyílt formáival (részhalmazaival).

Tehát a koncepció adva volt, és izgalmas munka kínálkozott.

Ekkor viszont történt egy szerencsétlen fordulat. Kutatva a témát, találkoztam olyan információkkal, miszerint „nem régen” más matematikusok is vizsgáltak hasonló problémákat és egy sor eredmény született egy új matematikai ágban, amelyet, hogy, hogy nem, non-kommutatív geometriának lett elnevezve. Az ide vágó munkák az absztrakt algebra olyan  magaslatai körül keringtek, hogy sok évet igénylő felkészülés nélkül nehezen követhetők. De a lényeg mégis az volt számomra, hogy ezek a kutatások nem a „pontnélküliségre” fókuszáltak, hanem éppen ellenkezőleg, ez az alapkoncepció teljesen eltűnt.

Így az egész érdeklődésem a téma iránt is hibernálódott, pedig továbbra is azt vallom, hogy ennek a koncepciónak még fontos szerepe lehet a világ szövetének megértésében.

És lám, ma, már nem is tudom, miből merítve impulzust, elképzeltem egy egészen más, első látásra hihetetlenül izgalmas modellt.

Ez pontosan az ellentéte az előbb említett nyilt térbeli formáknak. Úgy is mondhatjuk, hogy ez egy diszkrét modell (ez nem társasági fogalom, a matematikusok használják bizonyos esetekben).

Nos, ezt a modellt csempe-geometriának is nevezhetjük, mert benne nincsenek pontok, hanem csempék.

És itt mindjárt háromfelé mehetünk, hiszen a szabályos háromszög, négyszög és hatszög kínálja magát. Ez lehetne a három fő felekezet, amelyek között lehet választani kedvencet, tudva, hogy a három geometria különböző tulajdonságokkal rendelkezik.

Azt is érdemes megegyezni, hogy ez a három alapmodell intuitíve azt valósítja meg, hogy „nem hagyunk vákuumot”. Ha viszont mi nem a „szokásos” geometriai vizualitást keressük, hanem jó az emberi agy víziója, akkor akár végtelen sok alternatív modellt is megalkothatunk (bár ekkor nem csempe-, hanem sajtgeometriáról lenne helyes beszélni.

Én a mai nap egy részét arra szántam, hogy elemezzem a négyzetes csempegeometriát, és be kell vallanom, remek játék, sok-sok meglepetés. Definiáltam az egyenest, az átlós egyenest, a két csempe (volt pont) közötti utat, távolságot. Igen izgalmasnak tűnik a hagyományos geometria nem igen ismert hálózat fogalmát.

Mindenki őrizze meg a nyugalmát: a csempe-geometriában is igaz, hogy egy egyenesen kívüli csempén egy és csak egy párhuzamos egyenes létezik.

Azért döbbenetes meglepetések is vannak (Püthagorasz most ne figyeljen ide): ha a, b és c egy egyenlőszárú derékszögű háromszög oldala a+b=2c, hiszen a=b=c

Hogy mit adhat nekünk a csempe-geometria néhány szórakoztató példán kívül.

A jövő tudja a választ.

 



* * *

 

2024. február 23., péntek

A bolsevik számok

 

Ebben a történetben végig egy 3x3-as mátrix lesz a szereplő, amelyben az értékek 0 és 1 lehetnek.

Az elmés olvasó nyomban észreveszi, hogy ez így nem más, mint a legfeljebb 9 – bináris – számjegyből álló számok halmaza. A legfeljebb 9 számjegyű bináris számok száma egyáltalán nem olyan nagy (ahogy a 9 meg a hatványozás hallatára gondolhatnánk): 512.

Semmi gond, így vélhetően a következő kérdések sem lesznek annyira gyötrőek.

Először adjunk nevet fenti számaink egy csoportjának. Elnevezhetjük azokat lilának vagy szépnek, de ezek már gyakran használt, nem túl ötletes jelzők. Legyenek inkább: bolsevik számok. A pontos definíció pedig a következő: egy legfeljebb 9 számjegyű bináris szám bolsevik akkor és csak akkor, ha öt egyest tartalmaz.

Látható, hogy az elnevezésnek nincs a matematikától oly idegen politikai felhangja, csupán azt fejezi ki, hogy benne az egyesek eggyel többen vannak a kisebbségben lévő nulláknál. Merő véletlen (történelmi kuriózum), hogy a bolsevikok is éppen eggyel többen voltak a mensevikeknél.




Nos, az első kérdés: hány bolsevik szám van?



Annak, akinek a válasz nem egyből tudható, érdekes lehetne először tippelni.

A második kérdés viszont némi előkészítést igényel, ezért erre egy következő posztba térek vissza, de egyébként is illik egy kis szünetet tartani azok számára, akik szeretnének gondolzni a válaszon..

  

* * *

 

2023. február 25., szombat

Apeva aritmetika 1.

 

Parnasszus újdonságait kevésbé ismerők kedvéért: az apeva egy ötsoros vers, amelynek sorai rendre 1, 2, 3, 4 és 5 szótagot tartalmaznak.

Felmerül a következő kérdés: adva van a ls b, két természetes szám. Az a, ab, ab2, ab3, ab4 számok (ezt nevezzük a Pegazus-számpár Pegazus-számötösének) számjegyeinek száma megfelel-e az apeva-szabálynak. Ebben az esetben a számpárt Pegazus-számpárnak hívhatjuk, egyébként – a rend kedvéért – nem-Pegazus számpárnak.

Világos, hogy minden természetes számpárról könnyen és egyértelműen megállapítható Pegazus-e vagy sem, aza minden számpár vagy Pegazus vagy nem-Pegazus.

Az is világos, hogy ha a,b Pegazus szám, a 10-nél kisebb természetes szám.

Ami esetleg nem egyből annyira világos mindenki számára, de amire gyorsan találunk választ: egyáltalán létezik-e Pegazus-számpár?

Nos, az 1,10 számpár az, tehát megnyugodhatunk, Pegazus-számpár létezik.

Kis vizsgálódás, és a felől is megnyugodhatunk, hogy nem kevés ilyen létezik, bár biztosan nem végtelen sok (ami a számtanban egy nem túl nagy elvárás). Először is, mivel a csak kilenc szám lehet (1-től 9-ig), és minden a esetén a b számára adva van egy felső határa (99/d egész része), sejthető, hogy a Pegazus-számpárok nincsenek „túl sokan”.

És innentől kezdve ezek megismerése nem túl bonyolult (és nem túl izgalmas) számolás.

Érdekes kérdések viszont adódhatnak, éspedig egy meglehetősen unikális módon, amikor apevákat veszünk matematikai objektumoknak.

De egyelőre megmaradva a matematikán belül: egy Pegazus-számpárt teljesnek nevezünk, ha Pegazus-számötösében előfordul az összes számjegy 1-től 9-ig, és tökéletesnek, ha mind a 10 számjegy előfordul benne. A fogalom úgy általánosítható, hogy a Pegazus-számötös található számjegyek számát a számötöst generáló Pegázus-számpár rangjának nevezzük. De figyelem: egy 9-es rangú Pegazus-számpár nem feltétlenül teljes (egy 10-es rangú viszont biztosan tökéletes).

Például 9,7 9-es rangú, mert a Pegazus-számötöse 9,63,441,3087,21609. Ugyanakkor nem teljes, mert nem szerepel benne 5.

Léteznek-e teljes, illetve tökéletes Pegazus-számpár?

Teljesre már akadtam: 2,13. Az ebből adódó Pegazus-számötös 2,26,338,4394,57122. Gyönyörűséges, nemde?

Mi marad hátra? Megalkotni egy olyan apevát, amely kilenc szótagot használ, és azokat megfelelően megsorszámozva, ezt a mintát kapjuk. A feladat vélhetően egy hatalmas élmény lesz a nyelvzsenik számára.

És itt beléphet az apeva a matematika birodalma. Ahogy említettük, minden apeva 15 szótagot tartalmaz. Könnyedén definiálhatjuk rá az imént bevezetett rang-fogalmat: ahány különböző szótagot használ egy apeva, annyi a rangja. Mi sem természetesebb, hogy egyes szótagok ismétlődnek (ezek jogosan azonosíthatók akkor is, ha eredetük merőben eltérő, például egy „a” lehet egyszer egy névelő, máskor az ara első szótagja). Bizonyára rendkívül ritka kuriózus a 15-ös rangú apeva, de hasonlóképpen a 6-7-nél kisebb rangú. Most annyit mondhatunk, hogy a 10-es és annál kisebb rangú apevák „reprezentálhatók” „apevás” számötösökkel.

Hogy ez az egész mire jó? Hát arra, hogy a művészet vilából átranduljunk a matematika játékos világába, aztán mehetünk is vissza felugrani a szertelen pegazusra

 


* * *