Nevet
adni nm egy könnyű, ám annál fontosabb aktus. Nomen est omen, emlékeztet az évezredes bölcsesség
(vagy megfigyelés?, végül bölcsesség és megfigyelés igen hasonló fogalom).
Egy érdekes geometriai jellegű kérdéssor fonódott-szövődött bennem,
mondhatnám, egész életemben. Egy adott ponton összeállt egy „szigorúan
nem-euklideszi geometria” vázlata – amely nem attól nem euklideszi, mert itt
valami „rendellenes van a párhúzamos egyenesekkel, hanem azért, mert benne
nincsenek… pontok. Ugyanúgy nincsenek pontok, ahogy a világon nincsenek atomok
(hanem elemi részecskék és ki tudja mi még szerkezetei). És ettől nem egészen
függetlenül, pontok sem „léteznek”.
Később, egy eléggé más koncepció számára elővettem a kissé suta
csempegeometria nevet.
Ez az új nyom egyre izgalmasabban bizonyult és jó új nevet várt magának.
Kellő gondolkodás után arra jutottam, hogy ez a név az ontológia lehetne.
Minden művelt ember tudja, hogy az ontológia a filozófia egy fontos,
megbecsült ága. Illendő lenne-e „kölcsön” venni, és egyáltalán, miért ezt
kellene választani?
Geometria, topológia, ontológia. Érdekes névsor. Mellékesen: miért
geometria és nem geológia, esetleg geometrológia?
Félretéve az etimológiai és az esztetikai kérdéseket, mutassunk a lényegre.
Ezek a matematikai diszciplinák arra való, hogy valamiképpen lássuk és megértsük
a világot. Egyik sem maga a világ, az „igazság”, hanem specifikus eszköz,
látásmód. Az építészek, térképkészítők, a politikusok, a csillagászok és sokan
mások számára a geometria a Biblia. Egyes hivatásos matematikusok számára a
topológia kedvenc indiánvár. Az ontológia pedig a világ matematikai modelljének
a tudománya, abban a megközelítésben, amelyet felvázoltam A világ c.
könyvemben. Ez két két mondatban összefoglalva: Tér nem létezik. A világ
térsejtekből épül. (Ez az összefoglaló csak a könyv térre vonatkozó részét
summázza.)
Igen, az ontológia arra lehet jó, kpgy a legkülönfélébb, beleértve
dinamikus modelleket készíthessünk a világ mélyebb megértése érdekében. Ezt
szolgálja sz is, hogy az ontológia két alapvető eleme van: sejt és kapcsolat.
Amig a geometriában pontból és egyenesből indulunk, az ontológiában az egyenest
deginiálni „kell” és lehet.
Az ontológiáról általánosságban most ennyi. Minden következő szó elvezetne
valamelyik speciális esethez 3-as, 4-es, 6-as ontológia stb.). Az érdekes
dolgok ott kezdődnek, de ehhez egy kis türelmet kell kérnem.
A türelmetlenek ne is várjanak rám. A pálya szabad.
*
* *
